Everything around you gives you its utter attention

Az utolsó előtti napok izgalmának súlyát nem lehet betűkkel (elmondani).
A mozdulat félbemarad - ez a holdtölte a tökéletes körbeérés előtt megáll.
Így érzem magam: telve, hatalmas csésze - kicsorgó folyadék az elmúlt egy év minden napja.
A várakozás megmagyarázhatatlanul telített állapota.
Alig várom, hogy vége legyen!
Közben pedig: Tom Hardy, testek, shibari, katonák és rituális tetoválások.
ENGLISH:Everything revolves around the upcoming days - wish I could articulate how burdensome this state of mine is. The thoughts, the actions and notions themselves remain broken; upper halves in a strange condition. An outsider of the remaining era I am, counting the hours, the minutes until I am filled to the maximum. The climax will be, however, stinging, painful. Time past interwoven with time present, all is me. Can't wait this to be over. But first (side-note to all my pseudo-melancholic rambling) a collage I have just put together! Tom Hardy, details of beautiful bodies, shibari, warriors and ritual tatts.

Feed your eyes

a csontokat feszítő izgalom állandó jelenléte ]
ugyanazok a hibák, a mozdulat mechanikus vonalai ]
a talajban az a néhány méter, amin megállhatok ]
saját sötétségem, mintha nem ismerné a fényt ]
azok hiányoznak a legjobban, akiktől rettegek ]
maradjon velem minden, ami idegen.

'Sometimes the fever in my bones won't break. 
I wanna make the same mistake. 
Sometimes the brick beneath my feet is real. 
The lights can keep the dark away. 
I beg my enemies to stay. 
I love my demons I should hate. 
If it so in my head, wake me up when I am dead. 
You can say what you feel - what is fake, what is real. 
Wake me up, wake me up when I am dead. 
It is all in my head. 
Sometimes I am better off all alone. 
Sometimes I am tossed out like a stone. 
Sometimes watch my hair and change my clothes, take a train to Barcelona.
 If it is all in my head, wake me up when I am dead.'

(állapotok - párbeszéd. egy SNBRN dalszöveg és pár mondat)
képek/photos: 1:Reflection from MMX (2016-03-28) by Terivarhol& 2: Thorsten Dittrich - “ Anticipation ”, 2014

Moodboard

Elő műalkotás - ahogy telnek az évek, úgy ismer magára a kép a bőrön, és válik lélegző-saját réteggé. (olyan jó lehet ez a különleges szimbiózis) Második bőr. Nemsokára! De először: holnap végre vége az érettséginek, pezsgő és konfettieső. (csak viccelek - olvasni fogok és megkönnyebbülni, meg újra blogolni, rendszeresen)

ENGLISH: Art/skin. Passing of the years, getting entwined with the ink under my skin.

A breathing- continuously transforming layer of the body. A second skin. Soon!

Awh and I am really prone to start blogging - on a daily basis - again as I will sure have way more freetime than now. (it sucks but tomorrow is the last day of this great-ass misery we call graduation)