ez a blog az emlékhelyem
amikor nyaranta negyven fokban levegőtlen panelszobákban
írtam ittam filmeket néztem
délután útnak indultam
hol maradnak a kirándulások
vajon a város megtartja
a lenyomatokat
útjaim vonalát
alagutakat vájatokat járatokat
a szív belsejébe
puha tenyérben a hideg szike
biblában felejtett kikerics
nagyot koppan amit itt felejtenek